Ma van az első 'klasszikus' LEGO - kocka 50. születésnapja.

Ebből az alkalomból szólnék néhány szót:

Kiddicraft, Ole Kirk Christiansen, Godtfred Kirk Christiansen, Kjeld Kirk Kristiansen







Amikor beléptünk, még csak a füstköd kacsintott ránk, illetve a pultos, de ő csak szeretetből. Az öreghajú már egy széken ült, kezében a barátnője, körülötte szomorúarcú fülelők és énekesek. Cseh Tamás - számokat énekelt, és gitározott. Néhol pontatlanul, meg-megakadva, de azért felhangzott a Budapest, a Rajtammaradt télikabát, és sok más kedvenc. Később a gitárt lerakta, és szóvirágokkal illatozta tele a képzeletem.

Nehéz napja volt, sok szóvirág termett.

ma elmentem egyetemre, leszálltam a buszról, és lesz*rt egy galamb.
jöttem haza, vártam a buszt és lesz*rt egy galamb.
a móriczon leszálltam a buszról hogy vegyek kenyeret és lesz*rt egy galamb. Azt hiszem ma nem kellett volna az új pulcsimban elindulni.
Miután ma korábban jöttem haza volt szerencsém elsétálni egy nyüzsgő óvoda és általános iskola mellett. Egészen lenyűgözött. Az a sok hang. A sok futkosás, csillogó szemek, szerteszét futkárózó alakok, pirospozsgás arcocskák. A hinták nyikorkása. A sikítások. Karcsika és a földön talált húskampó. És a tanárnők, akik egymással üvöltözve tanakodnak rajta, hogyan húzzák ki a húskampót Karcsika szájpadlásából...

Ismét gyerek akarok lenni.
Egyszer fogok írni egy, mondjuk, 26 tételből álló listát. Lesz rajta mindenféle. És később majd, valaki csinál belőle egy filmet. Sikeres film lesz.
És akkor majd, a bevételből veszek magamnak egy aranyfogat.
Akkor legalább majd úgy fogok kinézni, ahogy érzem magam.
Én: - szóval miért ő jutott így eszedbe nagyhirtelen?

ő: - mert ő az abszolút nő .
- jó monica bellicci is ott van, de ő nincs itt.

Beszélgetünk.
"Tisztelt vásárlóink!

Sajnálattal tájékoztatjuk Önöket, hogy az ATM-automata
technikai okok miatt, pillanatnyilag nem üzemel."


Írta a tábla az automata helyén.
Beviharzott a könyvtárba, szinte oda se köszönt, majd leült a gép elé. Hosszan pötyögött, közben vagy kétszer telefonált is. Hangosabbá tette hogy ott volt. Később kijött, és megkérdezte mit olvasok, mi több még viccelt is. Érdeklődött a vizsgákról, meg a szünetről, miközben komótosan felvette a kabátomat, köszönt és elment.

A lépcsőn értem utol.
Ráadásul tegnap óta már, mint hivatalos Szemináriumi dolgozat címgenerátor is működök.
Tegnap vettem egy könyvet. Az van ráírva: "Az Amerikai Egyesült Államok Katonaságának tulajdona."
Egy medvéről szól, aki lehet hogy isten, illetve egy vadászról aki belebonyolódik a diplomáciába.
Állok a pultnál, várom a söröket, amik persze késnek. Mellettem jobbról is, balról is szakadt, szomorúarcú részeg fiatalemberek, illetve szembe velünk a kocsmáros. Feszülten figyel, hasán megfeszül a maszatos póló, homlokát ráncolja, és kezében egy korsó félig teli sörrel, amit nekem szán majd. Arra várok. De ő nem arra figyel. Én se csak a söröm várom. Szemben vele egy mégszakadtabb elázott legény, kezében egy koszos, gyűrött papírral. Mindenki őket nézi. A férfi a papírral kérdez, a kocsmáros pedig arra próbál rájönni, hogy melyik az a Nap-keltés műsorvezető, aki lefordította többek között Churchill beszédeit is.

Korábban már kitalálta h milyen vegyjelű anyagot kapunk ha összeöntünk foszforsavat kénsavval, valamint felsorolta az összes szlovák szentet.

Hazafele azon gondolkoztam, én is szeretnék kövérkés, maszatos, kopaszodó, kérgeskezű kocsmáros lenni.
Nem tudom, lehet hogy csak én vagyok, de szerintem a Setét Torony VII. részének magyar kiadásának címlapján határozottan Lovasi szerepel.
Becserkésztem, levetkőztettem, és megöltem, majd ledobtam egy emeletről. Ezekután feldaraboltam, és beleraktam a szemetesbe, a maradványokkal együtt.
Ha lenne kandallóm vélhetően most elégetném a ruháit.


A legrosszabb, hogy egész végig azt gondoltam, jövőre is megteszem.

Isten veled!
Hiányozni fogsz.
ez ma megint egy olyan nap volt.
Bementem, kértem egy egy tollat, lerajzoltam a szomorú Scipiót, és mindenkit biztosítottam róla, hogy 9.-én mindez menni fog. Ő rámvillantotta a legszebb "lányfaló"-mosolyát, de nem adta oda a nyakláncát.

Este kamra-színház. "Mi ez?" "Ez itt a realitás. Minden ami ezen kívül van az nem létezik."

Mindent összevetve termékeny nap volt.
"Tisztelt vásárlóink!

Felhívjuk figyelmüket hogy nem megfelelő tárolás esetén a
bizonylatok olvashatósága nem biztosítható!
Kérjük, ne tegyék ki közvetlen napfénynek!
Óvják a nedvességtől és fokozott hőhatástól!
Ne tárolják vegyi és alkohol tartalmú anyagok között!
Óvják műanyag felülettel való érintkezéstől!
Más kémiailag agresszív anyagokkal történő érintkezéstől (pl.: bőr
pénztárcában történő tárolás) továbbá a lágyítószerrel
(PVC fóliák tartalmazzák) illetve
üzemanyaggal, olajjal, zsírral vagy alkohollal
történő érintkezéstől.

Állandó tárolási hőmérséklet:18-23 ˙C!
Állandó páratartalom: 50+/-8%"


Az ember azt hinné, csak a bérgyilkosoknak van veszélyes élete.
És a harmadik napon, bement a könyvtárba.
Rámköszöntek az utcán boldogarcú, kellemes kinézetű, józan fiatalok, mindenféle indok nélkül, és új évet kívántak. Aztán visszamentem, és a himnusz alatt áhítatban ülve hallgattam végig, ahogy a pincér kurvaanyázza a szlovákokat akiket szerinte elsősorban én képviseltem. Persze előbb hozott pezsgőt, és a végén koccintottunk is. Volt valami huncutság a szemében.