Amikor beléptünk, még csak a füstköd kacsintott ránk, illetve a pultos, de ő csak szeretetből. Az öreghajú már egy széken ült, kezében a barátnője, körülötte szomorúarcú fülelők és énekesek. Cseh Tamás - számokat énekelt, és gitározott. Néhol pontatlanul, meg-megakadva, de azért felhangzott a Budapest, a Rajtammaradt télikabát, és sok más kedvenc. Később a gitárt lerakta, és szóvirágokkal illatozta tele a képzeletem.
Nehéz napja volt, sok szóvirág termett.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése