elveszett a gruber ági, sá-lalá-lala,
szilágyinak dolgozatja nincsen nyomtatva.
a szabolcs is ma hívott föl, sálálá-lalá,
ferenczit kereste rajtam, nincs egy órája.

"Tudod Sóder, az étel olyan mint az élet. Néha az ember nagyobbat harap belőle mint amekkorát bír, és akkor azon kapod magadat, hogy mindent telehánysz életettel. [...] Bizony, az élet néha undorító, úgyhogy mindíg tarts magad mellett egy vödröt!"

Ma láttam egy mesét, amiben a kisfiú (aki egy lila lányos macska volt vékony hanggal) annyi fagylaltot evett, hogy az óvó és féltő professzor - apalény (aki viszont egy kék rúdszerű valami volt fogorvosköpenyben, einstein-bajusszal) merő szeretetből csinált neki egy fagylalt embert - aki folyton a saját testével etette innentől kezdve.

Igazándiból nem tudom mikorra heverem ki.

ha komolyan az a terv, hogy én tanuljak vizsgára, akkor minek van ennyi sok színes bizgera, meg mütyűr, ami hangot ad? meg szagok. meg illatok. úgyértem te is érzed, hogy ennyi sok minden mellett nekem egész egyszerűen túl sok dolgom van ahhoz, hogy tudjak tanulni.

Rám fér már a nyári szünet...

ittam egy sört, és vége lett a meccsnek

azt mondtam németek, és a spanyolok nyertek

fél egykor is késik a busz

kitartóan mögöttem a porszívó

holnap kettőtől vizsga

vége lehetne már lassan.

Összefoglalva, tehát: Öt majom elfuserált ivadéka által seggbekúrt halmókusokból lettetek! Gratulálok!

átmentem pedagógiai problématörténetből...