civilizáció

persze, gondolhattam volna rá, hogy pont azt húzom, mondhatnám, hogy ilyen az én szerencsém, de minek, megtörtént. milyen levese van? a pénztáros lány nem agresszív, inkább fásult. nem akar rosszat, de már régóta csinálja. az ujjai szinte nem is látszanak miközben megnyomja a megfelelő kombinációkat. nem lehetett egyszerű megtanulni, nagyon sok gomb. meleg. a válasz egy félmosolyon keresztül érkezik, érezhető hogy a középkorú úr nem először süti el, és most örömmel, bajuszát mosolygósan kicsit megrángatva figyeli mit lép erre a hölgy. előttem áll, alacsony, öltönyt visel, de valahogy rendezetlen. miért pont a legvékonyabb lapot kellett kihúzni? nem hagy nyugodni. szerinted nem kéne még rágyúrnom ibizára? a hang dallamos, nem túl erőszakos, de azért magabiztos. szőke, felzselézett hajú fiatalemberhez tartozik. szintén öltönyben - itt csak kevesen nem - de még így is próbál lezsernek látszani. mert tudod, ez nálam úgy van, hogy magyarország közigazgatási körzetén belül párkapcsolat a párkapcsolat. az számít. de ha onnan kikerültem, onnantól csak lukak vannak, meg jó mellek. vele szemben rezignáltan ül a másik. néha felröhög, de inkább kötelességből, mint a jó vicc miatt. mást gondolok- ez látszik rajta, mégis ott ül, és figyelmesen hallgat. kedvelheti a szőkét. rajta nincs öltöny. a szőke előtt lasagne van, a bicepszét mutogatja. már két hete nekiálltam, jobban is nézek ki szerinted. vigyek magammal valami zöldet? azt mondják az jól áll, meg szeretik az ottani lányok. mondtam is tegnap anyámnak ne hivogason annyit. kicsit elszégyellem magam. látod, nagyobb problémái vannak. legközelebb úgy is ötös lesz.