kisütött a nap - ugyan ez látható eredményeket nem hozott, viszont most legalább alig látok.

amikor kicsi voltam, mindíg nagy, üvegliftekben szerettem volna menni.

most nagyobb vagyok, és az imént néztem végig, ahogy egy fazon négy emeleten át túrta az orrát.

kezdem megérteni anyukámat.

ja, és van egy nő, aki kora reggel óta a függőfolyosón telefonál. ki is vittek neki egy széket (vagy ő hozta ki amíg nem figyeltem) - kíváncsi vagyok enni hogy fog.

ha már ilyen körültekintő lettem: az üvegkalicka egyik emeletén - ki tudja milyen megfontolásból- négy ablaknyi helyen kitapétáztak úgy, hogy ha az ember ránéz, azonnal szétfolyik az agya.
de legalábbis megfájdul, vagy valami.

jelzem: kinézek az ablakon, és voltaképpen nem a hegyeket látom, mert azoknak a felét eltakarja egy 12X14-es unatkozó nyakkendősökből álló üvegezett csoportkép.

ilyen takony időben határozottan felemelő látvány az ikertornyok jobb oldala.