A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: szeretet. Összes bejegyzés megjelenítése

Magányos vasárnap

alszik a macska
nem megy a tv
nincs otthon senki
holnap meg munka

Toksoki Áron versei

- már mik?
- szekrényeim.
sztem
van egy nagy szekrényem
amiben htul
hátul
vannak még más szekrények is
az elfeledett korok szekrényei
más emberek szekrényei
az elhagyott tárgyak szekrényei
a rossz álmok szekrényei
meg még pár másik
úgy sejtem, hogy valahol kell lennie egy fiatalkori szerelmek szekrényének is
egy másikban pedig én állok mint rupert a bohóc
na abban tartom a fél pár zoknijaim másik felét
igyak még kávét?
- és mér raksz te rendet?
- azt hiszem ennek köze van az újévhez, a szivarhoz, és a halálbüntetés visszaállításához, amit anyám kilátásba helyezett, amennyiben másként döntenék
megtaláltam a gombfocijaim. egy lego-s dobozban voltak, a szekrényemben lévő kőkorszaki NDK-s utazótáska alatt a scanner mellett.
tulajdonképpen ideje volt már elkezdeni a rendrakást.
tulajdonképpen.

- Fordítsunk hátat az agresszivitásnak!






két álmom is volt ma. egymással harcoltak, én meg próbáltam kibékíteni őket. betettek a családi vacsik, na.
- I Have Things To Do.
- I Hate Things To Do.
két hétig gondolkoztam rajta, mit is írok majd az ötszázadik postba. valami nagyot akartam. ütőset. olyan megemlékezést az elmúlt nem-is-tudom-én mennyi időnek. egy ilyen kis agyvihart. ami mulattat, de gondolkozást is ösztökél.

ez az ötszázhetedik postom.

ennyit a tervezésekről.
...
az a kicsi bolyai volt, aki szobafestéskor a szoba közepén ült, és sírt, h elfogy a szoba?
- van még abból a majonézes salátából?
- sajna most fogyott el.
- dejó úgyis utálom.

a karácsonyi vacsorának saját gravitációs mezeje van.
végül lett süti, volt bor, vidám taxis, prágai emlékekkel, karácsonyfa kicsiben és nagyban, vitaindító beszéd a huszonévesek pszichoszociális elmaradottságáról, és általában a társadalom visszafejlődéséről Nógrádi Péter kapcsán, és természetesen aztán jól meglepődtünk.
később aztán hazajöttünk, elmondtuk az elmondanivalót mindenről, és tényleg meglepődtünk. például megtanultam csomagolni. azon nagyon.
karácsony van.

ha jól csinálod, csak elsőre ijesztő.
az első tepsi egész finom.
a második beleragadt a sütőpapírba, a mentési akció még folyik.
a harmadik ennek következtében odaégett.
a negyediken a cukormáz mindenfélére hasonlít, és hozzáragadt a papírhoz (ismét).
az ötödik még készül, de juszt is mosolyogni fogunk.

félek a karácsonyi kaláka-lemezektől.
Az emberi lélekfejlődés három legfontosabb stációja:

Hiszel a Jézuskában.
Nem hiszel a Jézuskában.
Te vagy a Jézuska.